Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. szeptember 20.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumban 11 kilencedik osztály indul, de máshol is van magyar tagozat a városban, indul a tanító- és óvónőképző is egy-egy osztállyal. Bura László igazgató ipariról az elméleti jellegűvé alakította át a középiskolát, ezzel megoldotta a tanárhiányt is. Az Élelmiszeripari Líceum igazgatósága viszont fel kívánja oszlatni a tavasszal megalakult magyar osztályt, a szülők az RMDSZ-hez fordultak segítségért. /Gál Éva Emese: Becsengetés a szatmári Kölcsey Ferenc Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1992. május 23.
Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1995. október 24.
Szatmárnémetiben a Hám János Katolikus Gimnázium a valamikori egyházi Unió iskola egyik épületében kezdte meg az új tanévet. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy diákjai megállták a helyüket a felvételiken, a 28 érettségizettből 15-en tanulnak tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. december 13.
A Szatmárnémetiben működő Hám János Katolikus Gimnáziumba a szórványvidékről érkezettek is járnak. Reizer Pál szatmári püspök elmondta, hogy jó ütemben épül a kollégium, amely remélhetőleg jövő őszre elkészül. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy idén érettségiztek először a gimnázium diákjai, a végzett 28 főből 14 bejutottak különböző főiskolákra, közülük heten a gyulafehérvári teológiára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1996. július 14.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1996. november 16.
Murvai László két évtizede a magyartanítás minisztériumi szakfelügyelője, könyvében /Fekete fehér könyv/ statisztikai adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. Számba vette Románia valamennyi eddigi tanügyi törvényét és elemezte a kisebbségekre vonatkozó paragrafusokat. Bemutatta, hogy az érvényes tanügyi törvény több helyen a régebbiek szövegét vette át. - Az iskola vonatkozásában megmaradt a régi központosított struktúra. /Bura László: Fekete, fehér, igen, nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./
1997. április 4.
Ápr. 2-án a Magyar Televízióban sugárzott Tanúságtevők című filmben olyan személyiségek szólaltak meg, akik dr. Scheffler János /1887-1952/ szatmári püspök tanítványai voltak, köztük Reizer János szatmári püspök és dr. Bura László, a megindított boldoggáavatási per történész szakértője. A mártír püspök Kálmánd faluból indult el, a szülőfalu mély hite is sokat adott neki. Scheffler János koncepciós per áldozata lett, a börtönben halt meg, elutasította, hogy a rendszer által szorgalmazott pápa nélküli katolikus egyház feje legyen. /Máriás József: Tanúságtevők dr. Scheffler János mártír püspökről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./
1997. október 2.
Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./
1997. október 14.
Dr. Bura László ismert nyelvész és néprajzkutató feldolgozásában megjelent Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. A kötetet a Stúdium Kft. /Kolozsvár/ adat ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1998. július 4.
Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./
1998. szeptember 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/
1999. május 22.
Dr. Bura László, az ismert tanár, irodalmár, nyelvész, műfordító Iskolavárosunk, Szatmárnémeti /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve a magyar oktatás négy évszázadát átfogja. /Iskolavárosunk, Szatmárnémeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1999. szeptember 29.
Szept. 18-án megkezdte a tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett, tanítóképző-angoltanári főiskolai tagozata. A megnyitón dr. Bura László, az évfolyam felelőse mondott beszédet. A vezetőség célkitűzése az, hogy élő kapcsolatot tartson fenn a másik négy itteni és határon túli, hasonló profilú felsőoktatási intézménnyel. Azt is elmondta: az egyetemnek szándéka, hogy jövőre újabb karokkal bővítse a szatmárnémeti főiskolai oktatást. Idén a 25 ingyenesen tanuló hallgatón kívül tizenkilencen fizetéses rendszerben tanulhatnak. Osztálytermük a Kölcsey Kollégium pincehelyiségében van. /Tanévnyitó a tanítóképző főiskolai tagozaton. Mérföldkő a szatmári oktatás terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./
1999. október 11.
Kevés ember van még a nagyok közt is, akiről már életében legendákat, balladákat költenek. Dr. Lükő Béla, az európai hírű sebész, a szatmári városi kórház alapítója ilyen ember volt. A Bura László szerkesztette 1978-as kiadású Szatmári népballadák kötetbe több olyan ballada is került, amelyek még Lükő doktor életében születtek, és szájról szájra terjedtek. Az egyik így kezdődik: "A szatmári kórház utca kavicsos/Azon sétál Lükő Béla főorvos/A kalapját mindig jobbra viseli/Ritka beteg, kinek meg nem emeli"... Első monográfiaírója, dr. Szabó Ferenc így méltatta Lükő Bélát /Szatmárnémeti, 1883 - Szatmárnémeti, 1936/: "Nagy orvos és nagy humanista volt! Százezernél több műtét, számos tudományos közlemény és önálló eljárás, egy általa megszervezett és igazgatott kórház, egy korszerű rangra emelt sebészeti osztály megteremtése fűződik nevéhez." - Mellszobra (Csapó Sándor munkája) már négy évtizede ott áll a kórház(a) előtt. A rendszerváltás után utcát is sikerült elnevezni róla. Ám a legméltóbb elismerést csak azzal kaphatta meg, hogy a városi kórház homlokzatára is felkerülhetett neve. A kétnyelvű feliratot (Spitalul Municipal dr. Lükő Béla Városi Kórház) a héten tették fel az épületre. A következő napokban a különböző osztályokat is kétnyelvű táblával jelölik. /Sike Lajos: Dr. Lükő Béla nevét vette fel a szatmári városi kórház! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2000. január 25.
Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2000. március 16.
Bura László tanulmányi aligazgató adott tájékoztatást a Tanítóképző Főiskoláról /Szatmárnémeti/, amely 3 éves, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Nevelési Tudományok Kara keretében működik. Ezeknek a főiskoláknak a hivatalos román neve: Colegiu pedagogic de institutori. - Általában nem értik az institutor szó jelentését: tanító(nő) és óvó(nő). Értelemszerűen: a középiskolánál magasabb képesítésű. A most megalakított főiskolákon nincsen dékán, prodékán. A kialakított főiskolai rendszerben - esetünkben az öt magyar tannyelvű tanítóképző - főiskola működését tanulmányilag irányító tanár a főiskolák (közös) tanulmányi igazgatója, a különböző helységben jelen levő vezető a helyi intézmény tanulmányi aligazgatója. A magyar tannyelvű tanítóképzők közül négy második szakként angol nyelvoktatókat képez, a nagyenyedi franciát. Szatmárnémetiben igény lenne német nyelvet oktatókra is, kérésükre áprilisban kapnak választ. - Távoktatásra előre kell jelentkezni, ugyanis indítását csak elegendő jelentkező esetében engedélyezik. Az elmúlt tanévben Szatmárnémeti 25 nappali tagozatos hallgatói helyet kapott. /Bura László tanulmányi aligazgató: A Tanítóképző Főiskola jövő tanéve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2000. május 9.
Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2000. július 10.
A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2000. szeptember 8.
Szatmárnémetiben a hajdani Ferenc főherceg laktanyában két éve kezdte meg működését a Babes-Bolyai Tudományegyetem tagozataként idetelepített román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. A napokban újabb termeket tettek alkalmassá az oktatásra. Ősztől ide költözik át a Kölcsey Líceumból a magyar tanítóképző főiskola is. Mint dr. Bura László helyi tanulmányi igazgató elmondta: a lehetőségekhez mérten jó körülmények mellett taníthatnak. A most második évébe lépő tanítóképző főiskolán ősszel 24 ún. állami és 25 fizető diák kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. /(Sike Lajos): Főiskola a Ferenc főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2000. október 14.
Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2000. október 28.
1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2001. február 9.
Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2001. február 16.
A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2001. március 16.
Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2001. március 22.
Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2001. június 25.
Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2001. augusztus 22.
Aug. 14-én kezdődött a több egy hétig tartó ünnepség, melyet Szent István tiszteletére rendeztek Nagybányán. A Szent István Napokon több Szatmár megyei előadó is közönség elé állt. Elsőként dr. Bura László tartott előadást Értelmiségünk helye és szerepe az egyházban címmel, majd a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese lépett fel. Aug. 22-én, az ünnepségek zárónapján pedig a Nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenyét hallgathatják meg az ünneplők. /(ferencz): Szatmár megyei vendégelőadók a Nagybányai Szent István Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2001. szeptember 4.
Régi hagyományt, az egykori Szent István Napokat elevenítette fel a nagybányai magyarság augusztusban, emlékezve meg Szent István királyról, aki az egykori szabad királyi bányaváros védőszentje. A rendezvénysorozat aug. 14-22. között zajlott a helyi plébánia, az evangélikus egyház, valamint a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében. Augusztus 17-én délután vers- és prózamondó versenyt szerveztek, amelyen a koltói fiatalok vitték el a babért. Az evangélikus templomban Magyar éremművészek és Anyaság az éremművészetben témákban éremkiállítás nyílt. Aug. 18-án Énekeljetek az úrnak új éneket! címmel énekversenyt tartottak a fiatalok részére, amit Bura László szatmárnémeti tanár Értelmiségiek helye és szerepe az egyházban című előadása követett. A szabadtéri színpadon népi táncműsort volt. Aug. 22-én a nagykárolyi Collegium régizene-együttes lépett fel. /Szika Levente Zoltán: Szent István Napok Nagybányán. A védőszent ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2001. november 9.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hetedik alkalommal ad a hívek kezébe saját kiadású könyvnaptárt /Római Katolikus Naptár 2002/. E kiadványban folytatódik, immár az 5. résszel, a dr. Bura László által írt egyházmegye-történet. Ehhez kötődik a trianoni döntés által az egyházmegyéből leszakított, Magyarország területére került részek (Csonka Szatmár) történetének a leírása, 1918-tól a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye létrejöttéig, László (Franczen) Károly és dr. Cserháti István tollából. A naptárban található még Merli Rudolf bubesheimi plébános Krasznabéltek történetéről szóló tanulmánya. A nagykárolyi katolikus líceum tízéves múltjáról Visnyai Csaba igazgató írása szól. - A négy erdélyi magyar egyházmegye közül a szatmári az egyetlen, amely könyvnaptár kiadására vállalkozik. /Máriás József: Római Katolikus Naptár 2002. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./
